Menu

Önbizalom-növelés

Önbizalmat kölcsönbe?

By: | Önbizalmat kölcsönbe? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Mások tapasztalata nagyon fontos az önbizalomedzésben, hiszen rengeteget tanulhatunk ilyenkor. A mai cikk egyfajta válasz, egy nagyon kedves olvasóm levelére reagálva. Ugyanis a minap kaptam egy igazán szívhez szóló, őszinte levelet. Mivel a hölgy “esete” másoknak is – talán pont Önnek – segíthet, ezért a vele folytatott levelezés adja a mostani izgalmas cikk témáját.

Hiszen az igazán bölcs és magabiztos ember nemcsak a saját hibáiból tanul, hanem másokéból is, nem igaz?

“… már csak akkor kellettem amikor majdnem elveszített…”

Bizonyára ismerős a helyzet. Ki ne járt volna már így. Van, aki talán többször is… Felmerül bennem a kérdés, hogy egy ilyen helyzet erősíti, vagy éppen ellenkezőleg meggyengíti az önbizalmunkat? Érdemes azért ezen elgondolkodni.  Amikor egy kapcsolat eljut odáig, hogy az egyik fél inkább kilépne, és meghoz egy ilyen végleges (annak tűnő) döntést, az sokszor olyan érzéseket hoz felszínre, amiről talán mindketten azt hitték, már a múlté. Nemcsak ballagáskor, hanem az élet számos területén érezte már bizonyára Ön is, hogy nosztalgikus vágy ébred Önben azután, ami már elmúlt. Sokszor így van ez egy kapcsolat végén is. De vajon, mi ilyenkor a jó döntés? Menni vagy maradni? Természetesen érdemes ezeket a döntéseket éppen úgy ész, mint szív alapon meghozni. És ami a legfontosabb ebben, hogy számot vessünk azzal, mikor sérülünk inkább?

Mikor sérül inkább az önbizalmunk? Ha elengedjük a kapcsolatot, vagy ha visszamegyünk, vagy visszaengedjük a másikat?

Ezt csak mi tudjuk eldönteni, senki más. Ezt a döntést kedves hölgyeim egyszerűen nem lehet megúszni.

A helyes elhatározásban nagyban segíthet az a teszt, amit Önöknek állítottam össze.

Kattintson a linkre, és hozzon helyes döntést!

“… a polcra tenni a másikat…”

És természetesen itt van az érem másik oldala, amikor csak a biztonság, a talonban tartás miatt nem engedjük el a másikat, vagy éppen ő nem engedd el minket. Ha ez már érzelmi hitegetésbe, üres és meg nem tartott ígéretekbe csap át, akkor bizony oda van téve Ön is arra a bizonyos polcra. Hogy melyikre is?

Hát arra a bizonyos polcra, ahová csak akkor nyúlnak az emberek, ha már nincs más, ha úgy érzik jobbat már úgysem találnak.

De hölgyeim! Ez bizony kőkemény megalkuvás, mind a két félnek.

Nem igaz?

Álljunk le az önmarcangolással!

Egy szakításban, vagy éppen egy kapcsolatban való benne maradásnál, vagy amikor várunk valakire, arra hogy minket válasszon,  az a legfontosabb, hogy bízzunk eléggé magunkban ahhoz, hogy vállaljuk és elfogadjuk bárhogy is döntünk.

Meggondolni persze ér magunkat, de ez semmiképpen ne csapjon át önvádaskodásba, vagy önmarcangolásba, hiszen az nem épít minket, hanem csak rombol.

Eddzük magunkat az ilyen helyzetekre is! Kattintson a könyvre!

Ne maradjon le az új cikkekről!

Iratkozzon fel és az új cikkekről elsőként értesülhet!

0 Comment

400

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás