“Szia! Mi a véleményed? Másfél eve voltunk egyutt a párommal en tancos lany vagyok o vállalkozó . Mindent tudott rólam . Esküvőről s gyerekről beszeltunk kb 1 évben 5 hónapot voltunk külön ossz vissz. Egyik nap haza jottem ölelt szeretett másnap vacsorára elkészítettem a kedvencet Ja egyutt éltünk ! S leült s azt mondta baj van beszélnünk kell… Mondom mi van o benne megszakadt vmi haza akar költözni fel se fogtam s elrohant .. Anyósom sírva hiv mi a baj fia halál sápadt rosszul van csak annyit mondott h szakítottunk . Mondtam en sem
Ertem .. Ez volt 2 hete. Azota beszeltunk probaltam nyugodt lenni ígérte h jon egyszer találkoztunk pozitiv volt en nagyon szarul vagyok . Penteken elfelejtette h jönnie kell be rúgva azt mondta mit zaklatnom stb majd ossze kaptunk majd bocsánatot kert . Sajnálja mondtam ha sajnalnad adnal egy esélyt mondta h ez nem jo igy mondom de mit tegyek nem vok varázsló o sajnálja de most o nem akar velem lenni. Szerintem ilyen nincs se vita se semmi s csak ugy..? Mi a véleményed ? En most hagyom nem kommunikálok vele talan rájön de a női agyam azt is mondja lehet mas van neki nem tudom . Telefonszámon nem el most de e-mail igen. Köszönöm!”
Kedves Levélíró!
Bizonyos esetekben az idő megoldást jelenthet egy párkapcsolati válságra. Leírása alaápján, egy ilyen válságon megy keresztül a kapcsolatuk. A tapasztalatom az, hogy azok, akik nagyon hirtelen lépnek ki a kapcsolatokból, és nagyon szakítani szeretnének és így is vislekednek, nos Ők mást szeretnének kapni az élettől. Leggyakrabban Ők maguk sem tudják, csak valami mást szeretnének. Ezek a hangulatváltozások rendre hamar elmúlnak, abban az esetben, ha a kapcsolat, működik minden téren: együttműködnek a barátok terén, együttműködnek a szülőkkel való viszonyokban, van közös program, tervek a jövőre nézve, és van a kapcsolatnak mindenki számára tökéletes intimitása. Ha ezek megvannak, akkor a kapcsolat működik és van jövője. Kérem, hogy tegye fel ezeket a kérdéseket magában, és ha mindegyikre az a valasza, hogy igen ez mind megvan, akkor mindenképpen meg kell kérdeznie párját is, hogy Ő is ugyan így gondolja-e. Talán fontos információkhoz jut, hogy ha valamit esetleg elrontott azt ki tudja javítani. Ha nem kap választ, és biztos benne, hogy nem rontott el semmit, akkor bizony előfordulhat, hogy nem valók egymáshoz.
Ilyenkor senki nem hibás és ne is keresse, illetve ne is keressék szakítás után a kapcsolat felbomlásának okait. Azért nem szabad, mert ilyenkor még a szép, közös emlékek is bánhatják az elmérgesedő viszonyt.
Az, hogy párok szakítanak előfordul. Hogy újra összejönnek előfordul. Ezek mind mind arra jók – tehát a összeveszünk-kibékülünk – hogy a párok tisztázzák szándékaikat és végül is egyeztessék a saját elképzeléseiket a jövőjük, a boldogságuk érdekében.
Ha ez nem jön Önnek össze, akkor nem Ön a hibás. Mindenképpen tegyen meg mindent, de csak addig menjen el, ameddig nem túl nagy áldozat, amit a kapcsolat érdekében hoz a szakítás után.
Azért érdemes elmenni a kapcsolatért a végsőkig – a lehetőségeihez mérten – mert csak így teremtődik az Ön szívében hely a szakítás után, következő kapcsolat számára…
Figyelmébe ajánlom “Új élet szakítás után” című könyvemet, amely egy nő életének legnehezebb időszakában nyújt segítséget, abban az időszakban, amit a szakítás előtt, közben, után él át. A könyv lépésről-lépésre átvezeti Önt a csalódáson, és veszteségérzésen, egy új élet felé terelve.
A képre kattintva megtudhat többet a könyvekről, és meg is rendelheti.