Meghitt, békés, családias, hangulatos, fenyőillatú, mézeskalács ízű, beiglis, halászleves, ajándékot adó és ajándékot kapó, gyertyafényes, csillagszórós, Reszkessetek betörők! trilógia-nézős, Csendes éj dallamú, éjféli misés… Ez mind-mind a karácsony. Vagy legalábbis ehhez az ünnepekhez köthető hangulatok.
A mai, rohanó korunkban azonban az ünnep már nem olyan meghitt, kedves, szeretettel teli. A XXI. század emberének már semmire sincs ideje, mert folyton csak lót-fut, intézi dolgait, türelmetlen. Sokszor feleslegesnek érzi a beszélgetések varázsát, a másik megismerésének csodálatos felfedezését, az utazást, amely valóban „lélektől-lélekig” hatolva formálhatná Őt is. Közben kegyes hazugságokkal hinti saját maga szemébe is a valótlan magyarázatokat, hogy dolgoznia kell, eltartania a családját, vagy éppen tanulnia, de semmiképpen sem ér rá, mert az élet rövid ahhoz, hogy végezzen feladataival.
Mire elérkezik karácsony, többnyire bele is fásulunk az ünnepekbe, holott még át sem éltünk egy pillanatnyi karácsonyi hangulatot sem családunk, szeretteink körében. Csak éppen már október végén feldíszített fákat, csillogó kirakatokat, élénken díszített üzleteket látunk, és bárhol járunk, már ekkor karácsonyi dallamok szólnak a nagyvilágban. Ez a szemet gyönyörködtető látvány, s a minél mutatósabb és drágább ajándékok utáni eszeveszett hajsza aztán egyre közönyösebbé tesz minket az igazi ünneppel szemben. A bájos függelékek, az ízléstelen, giccses csecsebecsék világában eltűnik az életvidámság, elsorvad az életigenlés. Pedig minden ember azzal a vággyal a szívében él a szívében, hogy jobb, teljesebb és igazibb életet éljen.
A fentiekből természetszerűleg következik, hogy vannak olyanok – talán nem is kevesen –, akik nem szeretik a karácsonyt, nem látják ilyen romantikusan, negédesen idillinek ezt az ünnepet.
Elgondolkodtam rajta, hogy vajon miért…
Az ok valójában a boldogságban keresendő. Hiszen amikor valaki boldog, annak az üres lakásban felállított csenevész karácsonyfa is örömet okoz. Amikor azonban valaki boldogtalan, a Zserbóban vásárolt méregdrága beigli is csak cukrozott masszának tűnik.
Mitől nem érzi magát boldognak valaki?
Attól, hogy nem érzi úgy, haladna vágyai elérése felé. Amikor karácsonykor összejön a család, és az átlagos háziasszonynak van arról elképzelése, milyen hangulatot szeretne. És a hangulat elkeserítően rossz, feszültséggel teli, hiába robotolt egész nap a konyhában stb. Hiába van arról elképzelése, hogy melyik családtaggal mi történjen és hogyan éljen, és hiába tett egész évben komoly erőfeszítéseket arra, hogy segítsen szeretteinek, mégsem úgy alakulnak a dolgok, mint ahogy azt képzelte. Hiába szeretné, hogy a lánya végre egy megbízható férfival révbe érjen, mégis a link, rendkívül unszimpatikus legújabb pasijával ül az ünnepi asztal mellett. Hiába szeretné, hogy férje végre lefogyjon, és nagyobb figyelmet fordítson magára és az egészségére, ha ő a többnapos ünnep alatt megszámlálhatatlan alkalommal végigeszi az ünnepi menüsort. És ahogy így végignéz a családján, szembesül azzal, hogy ő sem fordít magára elegendő időt, energiát és pénzt. Hiába ígérte már meg magának számtalan alkalommal, hogy hetente kétszer időt szakít az edzésre… Hiába álmodozott már sokszor arról, hogy havi egy csajos napra mindig sort kerít… Hiába tervezte már annyiszor, hogy leül a férjével, és átbeszéli vele, hogyan tehetnék egymást boldogabbá, mi hiányzik neki igazán házasságukból. Mindből semmi sem lett, már évek, évtizedek óta.
És ez egy újabb karácsony volt… Egy ugyanolyan karácsony, ugyanolyan kiábrándító tapasztalatokkal, mint eddig.
Nem csoda, hogy egyre kevésbé várja már a legszentebb ünnepet.
Mit tehet annak érdekében, hogy a jövőbeni összes karácsonya ne ilyen legyen?
Egy biztos, változtatnia kell. Min?
Saját magán, az önbecsülésén, a hozzáállásán, a magáról való gondolkodáson, hiszen az ember csak magán tud változtatni, és csakis ezen keresztül tud hatást gyakorolni a környezetére.
Mit kell tennie?
Elsősorban végiggondolni, milyen életet szeretne élni és hogyan. Függetlenül attól, hogy milyenek a jelenlegi körülményei. A körülmények ugyanis azáltal változtathatóak meg, ha másként viselkedünk, másként állunk hozzá a dolgokhoz, másként cselekszünk.
A nők többségénél az a tapasztalatom, hogy szinte mindegy, milyen okból, de nem gondolják végig, és nem alakítanak ki magukban egy világos képet arról, hogy az egyes életterületeiken mit szeretnének elérni. Azért mert túl bonyolultnak tűnik, azért mert nincs hitük magukban, azért mert túl sok mindent kellene tenni az eléréséhez, vagy sorolhatnánk napestig még azokat a gondolatokat, amelyek gátolják őket az álmodozásban, a reális célok kitűzésében.
Pedig választaniuk kell, vajon jövőre is olyan karácsonyt szeretnének-e, amilyen most volt? Ha azonban szeretnének egy boldogabb ünnepet, akkor meg kell tanulniuk újra álmodozni, és elkötelezni magukat az álmaik elérése iránt, bármilyen nehézségeken keresztül vezessen is az az út.
Szerencsére ez megtanulható, gyakorolható, és valóban elérhető egy jobb lelki állapot…
A Női önbizalom titkos tükre előadáson a résztvevő hölgyek megtapasztalják ezt, bátrabban, optimistábban és eltökéltebben térnek haza.
Tegyen azért, hogy a következő karácsonya és az év többi napja is jobb legyen Ön számára, mint eddig valaha volt.
Karácsonyi üdvözletem:
A házakban mindenhol kalács illatozzon,
fenyőfák alatt gyertyaláng ragyogjon.
Szívekbe költözzék nyugalom, szeretet,
hozzon a karácsony békét és örömet!