Avagy hogyan segíthet egy csoport ennek helyreállításában
A közelmúltban végigkövettem egy nagyon szomorú történetet. Egy ismerős párnak távollétében leégett a háza, és megsemmisült vagyonának nagy része. El tudjátok képzelni, milyen csapást jelent ez ezeknek az embereknek a biztonságérzetüket és önbizalmukat tekintve? Miért veszítették el ezeket? Gondoljatok bele, az anyagi javakon túl odalett az otthon érzése, felhalmozott tárgyaikon túl az emlékeik, fényképeik, egymásnak adott ajándékaik, a múlt szép pillanatait idéző csecsebecsék, egyszóval az egész eddigi életük. Nagyjából minden, amit a fizikai világban felhalmoztak, becsben tartottak, és amire szükségük lenne ahhoz, hogy céljaikat megvalósítsák. De ami leginkább elveszett, a jövőbe vetett hitük, felépített terveik és a közös erőfeszítéseik eddigi gyümölcsei.
El tudjátok képzelni ezt az érzést?
Bele tudjátok magatokat élni abba a lelki állapotba, amit akkor éreztek, amikor meglátták a füstölgő romokat, könnyes szemeik előtt lepörögtek azok az elillanó remények, amelyek oly fontosak voltak számukra, és az életük értelmét jelentették. Nem voltam ott, de el tudom képzelni azt a veszteségérzést és bánatot, amit ezek elvesztése okozhatott számukra. Azt a sokkot, amely eluralkodhatott rajtuk, azt a hitetlenkedést, hogy ez velük megtörténhetett, az önsajnálatot, amely rájuk telepedhetett. Az első dolog, ami eszükbe juthatott, az a gondolat, hogy mivel érdemelték ezt ki. Mit tettek, amiért a sors rájuk ezt a csapást rótta. Pár perc alatt több százszor végiggondolhatták, milyen hibát követtek el, ami ezt a szerencsétlenséget okozhatta. Küszködhettek a gyámoltalanság érzésével, és azzal, hol hibáztak. A házzal együtt az enyészeté lett az önbizalmuk is. Ha ezt a lelki állapotot egy szóval szeretném jellemezni, azt mondanám, APÁTIA.
Nem tudom, meddig tarthatott ez az állapot, mit tettek pontosan, hogy mentség a menthetőt, de egy biztos, barátaikhoz fordultak segítségért. És itt kezdődik a szomorú történet szebb része, hisz, ahogy a mondás tartja, minden rosszban van valami jó. Jött a felmentő sereg, segíteni kész barátok hada. Mivel én ezt a történetet az önbizalom oldaláról közelítem meg, ezért ebből a szempontból mesélem tovább Gabi és … sztoriját. Az önbizalom elvesztése miatt cselekvőképességük valószínűleg a minimálisra csökkent.
Mert mi az önbizalom?
„Az önbizalom az egyén hite a saját képességében, hogy meghatározza saját sorsát.” Ez a hit elveszett. De jött néhány barát, aki tudta, mit kell tenni. Mert ők, akkor, ott biztosan nem tudták ezt. Az ismerőseik kezdték el kreálni helyettük saját életüket, a veszteségek felszámolását és az újrakezdést. Biztatták, segítették, ösztökélték őket, de nemcsak szavakkal, hanem konkrét tettekkel is. Pontosan ki mit tett, azt nem tudom, de azáltal, hogy Gabi és … helyett lépéseket tettek, támogatták őket, elindították őket abba az irányba, hogy újra remény gyúljon a szívükben, és lépéseket tegyenek önbizalmuk visszaszerzésének útján. Ahogy a körülmények jobbá váltak, tervek kovácsolódtak, volt egy pont, – amit valószínűleg fel is tudnak idézni magukban – amikor visszanyerték hitüket abban, hogy újra irányítani tudják az életüket. A kitűzött céljaikat meg tudják valósítani, nyilván nem azon a módon, ahogy addigi életük során képzelték, de látták a jövőt, érezték magukban az erőt, hogy folytassák, hogy ismét kezükbe vegyék a sorsukat, újra motiváltak lettek. Újrateremtették a saját önbizalmukat.
Mert önbizalom vagy van, vagy nincs.
Mások segítségével és hozzájárulásával újraépítették azt.
Ne feledjük, az önbizalomhiány külső segítséggel orvosolható, de a tartós önbizalom-növelésünkért csakis mi magunk tehetünk.
Mi ennek a történetnek a tanulsága?
Az életben az ember biztonságérzetét a magába vetett hite adja. Az az érzés, hogy bármikor, bármilyen körülmények között mindent túlél, és javítani tud az életkörülményein. Ez az egyedüli biztonság. De létezhet olyan helyzet, amikor olyan mély trauma éri, hogy az önmagába vetett hite megsemmisül. Bárki egyedül innen is felépítheti önbecsülését, de többnyire ez külső segítség nélkül nagyon sokáig tart. A jószándékú támogatás felgyorsítja ezt a folyamatot. Erre ékes példa ez a történet, és az, hogy Ti most itt ültök, és segítettek nekik az önbizalmuk teljes helyreállításában.
Mert tudjátok, önbizalom vagy van, vagy nincs.
Gabi és István hálásak Nektek ezért, ezt rengeteg módon ki is fejezik felétek, személyes kommunikációban, Facebookon és bizton számíthattok arra, hogy ezt meg is fogják Nektek hálálni.
A mostani élményeik hatására még érzékenyebbek lesznek arra, hogy másokat szorult helyzetükben ők is segítség, visszaadva ezáltal azt a sok jót, amit most Tőletek kaptak és kapnak.
Van azonban egy másik pozitív hozadéka annak a segítségnek, amit adtatok Gabinak és …. Nemcsak ők lesznek azok , akik több támogatást fognak adni, szükség esetén, egy rászorulónak, hanem ugyanez lesz jellemző mindazokra, akik részt vettek ebben a küzdelemben. Elmondhatjuk, ezáltal egy kissé jobbá vált a világ.
És hogy végső konklúziót levonjam mint Önbizalomedző, a világban az összes önbizalom mennyisége megnőtt.
4990 Ft helyett
4450 FT
9980 Ft helyett
8000 FT
4990 Ft helyett